Postás Cross: élmény?

Az előzőekben már taglaltam, hogy miért épp a Cyclosaurussal indultam. Az én szótáramban a cyclocross címszó alatt hideg, nedves, saras, gyakran leszállós és bringaemelgetős verseny szerepel. Azonban már Etyeken kicsit meg kellet cáfolnom magam, ugyanis a vártnál sokkal lendületesebb verseny volt, sokkal kevesebb sárral, mint vártam, így nagy nehezen rávettem magamat, hogy csak meg kéne nézni közelebbről ezt a dolgot.

Hallottam már korábban a Postás pályáról, azonban a salakos körpályán kívül mást nem tudtam elképzelni, hogy oda hogyan lehet érdekes versenyt csinálni.
Iszonyat korán kellet kelni (ezt azt hiszem, jobb ha megszokom a közeljövőben, ha versenyeken akarok indulni), és sajnos kénytelen voltam kocsival menni, egész egyszerűen értelmetlen lett volna a komplett váltóruhát, és a minit magamon cipelnem, most már értem, hogy miért jár mindenki kocsival versenyekre. :(
Baranyi kollégát az utolsó órákban sikerült befűzni a versenyre, végülis neki sem volt olyan messze a pálya, és Béről is tudtam, hogy jön majd, így nem kellett magányosan tengődnöm egy egyenlőre ismeretlen közegben. A regisztráció végülis egész gyorsan ment, az előzőleg kiírt “csak adatlap kitöléssel” reg helyett kb bemondásra lehetett nevezni (Ezért lett pl a Coffee Ride Teamből Café Liget SE :D ), de hogy a szervezők sem tudták a saját pályájukon, hogy merre van az öltöző, azért az vicc :) Végülis szépen nyugiban befoglaltuk a női öltözőt (amit csak a végén tudtunk meg, mikor megkértek minket, hogy ugyan fáradjunk át a férfibe), majd kipakoláskor vettem észre, hogy természetesen most is valamit otthon hagytam: az aláöltözőnadrágomat. Elég hülyén néznék ki boxerban a pályán (nem mintha a Cyclosaurussal nem), de Dani kisegített egy pótaláöltözővel (iszonyat nagy kösz!), majd mire összekaptuk magunkat, már el is indították az ifi futamot. Sebaj, majd utána próbakör, addig gyakoroltam a fel-le szállást, az első pár elég szarul ment, de mire lement az ifik versenye, nagyjából összeállt a technika.
Danival az első próbakört nem a rajttól indulva kezdtük meg, így kellőképpen meglepett a töltés-lépcső-lejtő kombinációk sorozata és pláne azok meredeksége. Mire beérünk a célvonalhoz -ami fél kör- már elkezdtünk azon gondolkozni, hogy kell-e ez nekünk? :)
Majd pedig megint letessékeltek minket, jött egy újabb futam, hát akkor irány a melegedő. Óriáskondérban főzött tea, zsíroskenyérparty, opera és 80-as évek zene, öreg, nosztalgiázni jött papók, egész jó hangulat volt. A versenyt nézve egyre kevésbé tetszettek a korlátok, amiket át kellett ugrálgatni, de hát végülis nem esett el benne senki, csak nem én leszek az első…
Igen, ez nem tetszett (fotó: Kimura)
Lement a futam, szabad a pálya, na nézzük! A rajttól indulva egy hosszú, saras, vékony nyomtávos rész volt az első palánkig,  innentől kezdve a pálya harmadáig aránylag széles, néhány korláttal tűzdelt rész volt, itt azért lehetett előzni, ha akart az ember. Aztán jött egy nedves-saras (itt csúszkáltam is, kb minden második körben) visszafordító, amit már eleve kicsatolt cipővel vettem be, mert jött egy nagyon szemét, rövid távolságra lévő korlát-kettős. Ezek ugyan nézőként nem néztek ki szarul, de versenyzőként… Eleve a föld is 8-10 centivel lejjebb volt taposva, és az én termetem sem volt ideális… mégis egyszer sem kúrtam oda a sípcsontomat :D Innen egy kis emelkedő, egy balos lejtő és jobbos emelkedő,  jobbos, lépcsősor kb, 15 méteren. be sem csatoltam a cipőmet, tovább tart amíg kilépek belőle. Ezt a rész kedveltem a legkevésbé, ugyanis a jobbos lécső-visszafordítóhoz egyedül talán az egyik próbakörön sikerült jól érkeznem, a verseny alatt egyszer sem. Egyszerűen nem adta ki, ha balra szál le az ember a bringáról. Innen a töltésről átlós lejtő (a verseny végére már ez is csúszott, lefele :D )mocsok kisléptű lépcsősor, le durva töréssel majd egy elnyújtott lépcső (ezt imádtam, nagyon jól lehetett érkezni, volt a végén egy gödör, amitől a hátsó kerék megpattant, és a kezembe ugrott a váz, egyből emelésre), innentől meg SPDvel mindent meg lehetett oldani, de nehéz volt előzni a hátsó széles útig.
Ez az, ami sehogy nem adta ki (fotó: Káldi Tamás)
Mire mentünk 3-4 kört, kellőképp bemelegedtünk, kezdődött is verseny, és… elkezdett esni a mocsok eső. Amit a legjobban utálok. Remek kezdet egy olyan versenyen, amit nem is biztos, hogy akarok. Beálltam hátra, nehogy már a minivel nyomjak le meglett férfiakat, bár azért nem akartam utolsó lenni :) Jól rajtoltam, a szűk elején nagyon jó tempót adott az egysebi, 3-4 embert egyből megfogtam, de utána a szélesen a váltósok bizony előnyben voltak. A második körben letisztultak a dolgok, egy montissal voltam versenyben, már nem emlékszem pontosan, hogy hol előztem meg, de azért egy ideig kellett figyelnem hátra is (ezt a legegyszerűbb leszállásnál volt megtenni.) Ebben a körben elég sokszor elrontottam az akadályokat, kicsit szétestem fejben, a montis is elkezdett feljönni rám, de belehúztam, és nagyon jó harmadikat mentem, állandó lett a táv köztem és a követőm között. Viszont nem nagyon volt elöttem senki, és a Miskolcz Criteriumon is ez volt a baj: ha bekerülsz egy ilyen légüres térbe, nagyon nehéz támpontokat szerezni, hogy mennyire kéne még nyomni neki. Teltek a körök, egyszer csak észrevettem a pálya szélén Baranyi kollégát. Mondta, hogy nem fekszik neki nagyon a pálya, de hogy ennyire… najó,a lépcsőzések tényleg szarul estek :D Ebben a körben a szemét duplakerítést rettenet mód elrontottam: mint amikor a díjugratáson a ló megbokrosodik az akadály elött, és lerepül a zsoké… nem jött ki a lépés, megtorpanás, vissza két lépés, ugrás. Pár eseménytelen kör, elkezd átázni a térdem, az egyik visszafordítóban kicsúszik a mini, elfekvés, de az elnyújtott kedves lépcsősor minden körben a kezembe pattintja a minit. Úgy a verseny háromnegyedénél egyre szarabbul kattant a jobbos SPDm, és a felfeléken ez bizony nagyon hiányzott. Megkaptam néhány lekörözést, már kicsit vártam az utolsó körös harangozást, de csak nem jött. Hamarosan elkezdett valami lötyögni a a bukómban: tarkó-szorítón van egy szivacs, az mindig lifeg, ha leveszem, gondolom az… elkezdem kirángatni a hosszú hátsó egyenesen, nem jön… rángatom, rángatom, erősen rántom, hopp, kijött az egész tarkóállító. Szuper, lötyög rajtam a sisak, mint az állat, a technika zónában kidobtam a kiesett részt, már kezd nagyon elegem lenni. Egyre többször nem emelek elég magasra, a hátsó kerék hozzáér néhányszor a kerítésekhez. Hamarosan utolérek egy embert, az sdp totál odavan, hamarosan egy iszonyat széles kormányos forma is megvan, a jobbos visszafordító lépcső még mindig nem adja. A lekörözők előre szólnak, készségesen félreállok, nekem nem számít az pár másodperc, nekik igen. A pálya felénél hallom, hogy valakiknek már kongatják az utolsó kört, végre. Az utolsót megküldöm a rajtvonalnál, hú, talán a rajtkörben se jöttem ilyen gyorsan, az eső miatt csúszkál a nyomsáv, na küldjük meg a szélesebbet is. Igyekszem a lépcsőkön is, legalább legyen egy jobb kör, ha már egyszer mér a Strava.
Öröm beérni, kicsi lazulás, tea. Hamarosan eredményhirdetés, némi bakival, (akit érdekel, az megtalálja) aztán szépen lassan mindenki hazaszállingózik. Bringamosás nincs, az utca túloldalán lévő Mol kúton sincs kint mosó, szuper, sárosan haza…Legközelebb a Kerepesin volt egy. Ma (másnap) néztem, korcsoport 8. lettem a 12.ből, egyéni indulók között 3. A kicsivel nem is olyan rossz. :)
Egyszóval: Jó volt, a tea nagyon adta, a pálya se volt rossz (csak sok a lépcső), nem lettem mégsem annyira mocskos, akit itt dolgozik, se feltétlenül tudja a járást, és a kicsivel is azért lehet menni, ha akar az ember.
Azt tudom, hogy min kell változtatnom, de hogy indulok-e még ilyen versenyen? Azt még nem.  :)
utána

2 hozzászólás a(z) “Postás Cross: élmény?” bejegyzéshez

  1. Buongiorno a turisBtavisitmo Raffaele il tuo post sull’anti Juve e’ perfetto. Lo condivido in pieno Tanti auguri per la tua pagina scommesse ArmilochoOggi sarà una bella giornata di sport, per Noi … Per loro non so’

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>